Hírek

“A létesítménygazdálkodás nem eléggé szexi” – Hogyan tegyük azzá?

Az üzemeltetés egyik legnagyobb kihívása a munkaerő utánpótlásának biztosítása. A fiatalok közül egyre kevesebben választják ezt a szakmát, aminek megoldására különböző programokat dolgoztak ki. Arról, hogy mennyire sikeresek ezek az eddigi tapasztalatok alapján és hogyan kellene vonzóvá tenni a létesítménygazdálkodást, a szakértők az FM & Office Konferencia délelőtti beszélgetése során számoltak be.

“A beszélgetés résztvevői összesen nagyjából 10 ezer ember foglalkoztatásáért felelnek, illetve követik nyomon a munkakörükből adódóan. Amiről beszélgetni kell az az, hogy hogyan oldjuk meg a létesítménygazdálkodásból hiányzó emberek problémáját. Vagy vonzóvá kell tenni, vagy a szükséges emberi munkaigényt kell lecsökkenteni” – vetette fel a problémát Dr. Hajnal István (címzetes egyetemi docens, BME, Építészmérnöki Kar) a konferencia egy délelőtti beszélgetésének moderátoraként.

Arra a kérdésre, hogy van-e elég ember a facility managementben, Dúcz Pál (HR igazgató, DOME Facility Services Kft.) elmondta, hogy ha még mennyiségben lenne is elég ember, a minőségbeli problémák, vagyis a szaktudás hiánya nagy gondot okoz ezen a területen. Jászberényi István (LEO alelnök, KRAFT FM Üzemeltetési és Szolgáltató Kft ügyvezető igazgató) elmondta, hogy két csoportba sorolható a munkaerő, az egyikbe tartoznak nagy tapasztalattal rendelkező, már régóta a szakmába tevékenykedő kollégák, akiknek viszont általában nincs meg a digitális tudása, a másikba általában a fiatalabb munkavállalók tartoznak, akiknek nincs tapasztalatuk, vagy akaratuk a szakma elsajátítása iránt, ellenben könnyen megtanulják a digitális eszközök használatát.

thumbnail_mor_9562-20190509

Hanzi Mariann (HR vezérigazgató-helyettes, B+N Referencia Zrt.) elmondta, hogy éppen ezek miatt a hatékonyabb munkavégzésre kell törekedni. Szöllősi Tamás(operációs és HR igazgató, Indotek Group) hozzátette, hogy a cégeket kell attraktívvá tenni, a korábban hangzatos lózungok, amiket a cégek hirdettek, és amiket eddig sokszor nem vettek komolyan, azok már egyértelműen fontos elvárások a fiatalok részéről. Takács Katalin (LEO HR munkacsoport vezető, Future FM – HR üzletág igazgató) is egyetért azzal, hogy probléma a munkaerőhiány, de terület függő, hogy mennyire. A konyhai kisegítők körében mennyiségi problémák vannak, míg mondjuk a műszaki üzemeltetésben a szaktudásban vannak hiányosságok.

A létesítménygazdálkodás nem eléggé szexi

Hajnal István beszámolt róla, hogy mit tapasztalt egyetemi tanárként a fiatal építészek körében. A létesítménygazdálkodás órára járó építész hallgatókat korábban megkérdezte, hogy ki tevékenykedne szívesen ezen a területen. 32 diákból 2-en válaszolták azt, hogy szívesen foglalkoznának ezzel. Feltette ugyanezt a kérdést is, azzal kiegészítve, hogy 20 százalékkal magasabb fizetés érhetnének el, akkor már 6-an tették fel a kezüket. 50 százalékkal magasabb bérezésnél már a csoport nagyobb része érdekes területnek találta. Ebből is adódik, hogy:

A létesítménygazdálkodás nem eléggé szexi.- tette hozzá Hajnal István.

Hogyan lehet szexivé tenni?

Takács Katalin egy nagyköveti programról számolt be, ahol a szakmában tevékenykedők bemutatják a középiskolásoknak, hogy mivel foglalkoznak, hogy ezzel népszerűsítsék a területet. Jászberényi István elmondta, hogy azt vették észre, hogy a tudatlanság a fő probléma, vagyis, hogy a pályaválasztás során nem is tudnak róla, hogy ez egy létező szakma. Hanzi Mariann szerint eddig a háttérbe volt szorítva ez a munkaterület, mondhatni lenézték, nem kapott elég értéket és emiatt nem csoda, hogy kevesen szeretnének itt elhelyezkedni. Meg kell mutatni a fiataloknak, hogy elismertek lehetnek, és hozzáadott értéket teremtenek a munkájukkal.

Szöllősi Tamás elmondta, hogy egy egész problémahalmazra kell figyelni, és hozzátette, hogy fájó pont, hogy a bérezésig van leegyszerűsítve a népszerűsítés. Dúcz Pál szerint a munkaerő megtartására is figyelni kell, vagyis nemcsak a fiatalokat kell megtalálni, de a már alkalmazott embereknek is lehetőséget kell adni, hogy fejlődjenek. Ha bevonjuk azokat, akik az adott területen dolgoznak abba a döntésbe, hogy hogyan kellene hatékonyabbá tenni egy szolgáltatást, akkor ők is értékesebbnek fogják magukat érezni.

A digitalizáció a mennyiségi szükségleteket csökkenti?

Takács Katalin szerint nem. Sok olyan pozíció van, ahol nélkülözhetetlen az ember, ezért pont azokat a területeket nem tudja a digitalizáció felváltani (takarítás) ahol igazán szükséges lenne. Az őrzés-védelemnél például fel lehet használni, de az is előfordulhat, hogy a régi kollégákat feszélyezi a digitalizáció használata, őket nem lehet elengedni, de eközben erre szükség van az új generáció vonzásához. Így nagyon kettős ez a kérdéskör. Szöllősi Tamás elmondta, hogy kevesebben nem lettek egy lépés meglépésével, és folyamatos küzdelem, hogy akik nem okos eszközökön nőttek fel, ők hogyan fogják elsajátítani a technikai eszközök használatát. Már annak is örülünk, ha nemcsak egy papírlapra írják fel pl. a mérőóra-állást, hanem felviszik a rendszerbe.

Külföldi munkásokat is alkalmaznak az üzemeltetésben?

Takács Katalin elmondta, hogy már jelenleg is ez működik, főleg például a takarítás terén. Dúcz Pál szerint a takarítóbérek már olyanok, hogy azoknak, akik eddig külföldre mentek a jobb megélhetésért, már megérheti itthon maradni. Hozzá kell azonban azt is tenni, hogy a túlságosan gyors munkabér emelkedés el fogja inflálni ezt az emelést.

Forrás: portfolio.hu